-
1 εξαλειφω
(fut. ἐξαλείψω; pass.: aor. 1 ἐξηλείφθην, aor. 2 ἐξηλείφην, pf. ἐξαλήλιμμαι - редко ἐξήλειμμαι или ἐξήλιμμαι)1) med. намазывать, натирать себе(σῶμα γύψῳ Her.)
2) med. окрашивать себе(μίλτῳ τι Her.)
3) покрывать известью, штукатурить(τεῖχος ἐξαληλιμμένον Thuc.)
4) реже med. стирать, изглаживать, вычеркивать(τὰ πρόσθεν Plat.; τινὰ ἐκ τοῦ καταλόγου Xen.; τὸ ὄνομά τινος Plut.)
5) стирать с лица земли, уничтожать(πόλιν ἐκ παντὸς τοῦ Ἑλληνικοῦ Thuc.; σπέρμα Πελοπιδῶν Aesch.; τινά Eur.; ἴχνος τινὸς τῆς ψυχῆς Plut.)
ἐξαλείψασθαί τι φρενός Eur. — изгладить что-л. из своей памяти6) перечеркивать, отменять(νόμους Lys.)
7) заглаживать(τὰς ἁμαρτίας NT.)
-
2 ἐξ-αλείφω
ἐξ-αλείφω (s. ἀλείφω, aor. II. pass. ἐξαλιφῇ Plat. Phaedr. 258 b), 1) einsalben, bestreichen; γύψῳ, μίλτῳ ἐξηλείφοντο τὸ σῶμα, Her. 7, 69; ᾗ ἔτυχε οὐκ ἐξαληλιμμένον τὸ τεῖχος, wo die Mauer nicht beworfen, übertüncht war, Thuc. 3, 20. – Gew. 2) auswischen, etwas Geschriebenes, Gemaltes ausstreichen, Ggstz ἐγγράφω, Plat. Rep. VI, 501 b; ὅταν ἐξαλειφϑῇ τὸ εἴδωλον Theaet. 191 d; ψήφισμα Andoc. 1, 76; νόμους Lys. 1, 48; den Namen aus einem Register, aus Listen, ἐκ τοῦ καταλόγου Xen. Hell. 2, 3, 51; Lys. 16, 13; ohne Zusatz, Dem. Lept. 35; ἐξαλήλιπται καὶ οὐ πρόςεστι τῇ παραγραφῇ 37, 34; ἐξηλεῖφϑαι Plut. Symp. 8, 7, 4; vertilgen, aufheben, τιμὰς μὴ 'ξαλειφϑῆναί ποτε Aesch. Spt. 15; οὐδ' ἄπαις δόμος ἐξαλειφϑείη ποτ' ἄν Eur. I. T. 698; λόγος, Ggstz ἐμμένειν, Plat. Phaedr. 258 b; ἡ Σπάρτης εὐδαιμονίη οὐκ ἐξηλείφετο Her. 7, 220; πόλιν ἐκ τοῠ' Ἑλληνικοῦ Thuc. 3, 57; φήμην Sest. Emp. adv. math. 3; seltner von Menschen, Aesch. Ch. 496; Eur. Hipp. 1241. – Auch im med., ἐξαλείψασϑαι φρενός, aus dem Innern, Eur. Hec. 590; τὰς ἀπογραφὰς ἐξαλειψάμενος Plat. Legg. VIII, 850 c, seine Schätzung ausstreichen lassend.